Ismét költekeztem:
Az első képes útikönyv a román hegyekről, sajnos egy kukkot nem értek belőle. :P A fényképek viszont határozottan hangulatosak benne (Sandu Mendrea munkái, akit később a Jeruzsálemben készített fotói tettek ismertté).
A második Ladislav Fuks Mooshaberné egerei című regénye. Műfajilag nehezen besorolható, pont ahogy szeretem, tele ismétlődő motívumokkal és szimbólumokkal, ami szintén a gyengém. A jövőben játszódik, mégis végig a múltban érzi magát az olvasó. Nagyon szépen felépített és ritmusos, erősen ajánlott a mai filmrendezőknek inspiráció céljából (hátha megtanulják belőle hogyan kell értelmes történetet összerakni). És igen, lehet valami abban az állításban, hogy ha jó a regény borítója (jelen esetben Kováts Albert illusztrációjának köszönhetően), érdemes elolvasni a könyvet.
Egy kis filmesztétika 1973-ból.
1974-es orosz könyv. A címe kb.: katonai szövetségek, testvérhadseregek. Bocs az oroszom miatt, csak cirill betűt olvasni tudok. :P
